Rizs fonálférgek

rizs fonálférgek

Törzs: Hengeresférgek — Nemathelminthes Osztály: Fonálférgek — Nematoidea Az állatvilág változatos életmódú és nagyon fajgazdag csoportja.

Szabadon élő fajaik mindenhol megtalálhatók, a tengerben, az édesvizekben és a szárazföldek legkülönfélébb élőhelyein.

Rizs fonálférgek

Növényparazita fajok élnek mind az alsóbbrendű növényekben, mind pedig a vadon termő és a termesztett virágos növényekben. Az állati élősködő fajok paraziták, parazitoidok megtámadják az állatvilág minden csoportjának fajait és az embert is. Európában főként a nedvesebb klímájú nyugat-európai országokban, az Egyesült Államok óceáni partvidékein, valamint a rizs fonálférgek trópusi övezet országaiban jelentenek veszélyt. A fonálférgek a növény minden részét megtámadhatják, a gyökeret vagy a gumót Heterodera, Meloidogyne fajoka törzset, a szárat Ditylenchus fajoka levelet Aphelenchoides fajok és a virágzatot Anguina fajok.

Lehetnek külső és belső élősködők, okozhatnak gubacsokat, torzulásokat, lehetnek baktériumos és vírusos betegségek terjesztői. Kártételük nyomán a növény vagy elpusztul, vagy fejlődésében visszamarad, gyakran a termény fogyasztásra alkalmatlanná válik.

rizs fonálférgek

Másodlagos kártevőként is felléphetnek. A fonálférgek kétivarú állatok. A hímek és a nőstények többnyire külső megjelenésükben is eltérnek egymástól. A megtermékenyítés mindig belső, az anyaállat vagy tojásokat rak le, vagy a testében kikelt lárvákat hozza világra.

A lárvák fejlődésük során négyszer vedlenek, ivarszervük az utolsó vedlés után alakul ki. A fonálférgek a soksejtű állatok fajokban harmadik leggazdagabb csoportja.

A szántóföldi és kertészeti növények kártevői

Egyedszám tekintetéhen lokálisan gyakran első helyen állnak. Magyarországon nál több szabadon élő és növényi élősködő fajt mutattak ki, de ez a szám a kutatások előrehaladtával még jelentősen nőni fog. Az állatokban élősködő fajok száma is megközelíti rizs fonálférgek a számot.

A fonálférgek elleni védekezési lehetőségek között első helyen a megelőzés áll. Fontos a talajvizsgálat, s nagyon fontos a fertőzésmentes szaporítóanyag. Agrotechnikai védekezésként fontos a vetésforgó, a kémiai védekezés költségessége, toxicitási veszélye és gyakran bizonytalansága miatt utolsó helyen áll.

APRÓ, DE ALATTOMOS KÁRTEVÕINK A NÖVÉNYPARAZITA FONÁLFÉRGEK

Család: Levélfonálférgek — Aphelenchoididae Szamóca-fonálféreg — Aphelenchoides fragariae Ritzema-bos 1. A nőstény igen vékony, áttetszően fehér, finoman gyűrűzött. A fej nem különül el határozottan. Hossza 0,4—0,7 mm, szélessége 0, mm. A nyelőcső középső duzzanata erősen fejlett, ovális alakú, végduzzanata nincs.

rizs fonálférgek

A farok kihegyesedő, a végén kis nyúlvány van. A hím kisebb, 0,4—0,7 mm hosszú. Földrajzi elterjedése. Elsősorban a mérsékelt égöv alatt elterjedt faj, de a trópusokon is okoz károkat. Rizs fonálférgek túlnyomó részében megtalálható, Magyarországon elsősorban a szamócatermesztő területeken, dísznövénykertészetekben, főleg az ország csapadékosabb vidékein fordul elő, szórványosan.

Tápnövényeinek száma nél több. Leggyakrabban a termesztett, valamint a vadon termő szamócán fordul elő. Gazdanövényei között találhatók a páfrányok, a liliomfélék Liliaceaerizs fonálférgek boglárkafélék Ranunculaceaeafészkesvirágzatúak Compositaea kankalinfélék Primulaceae családjába tartozónövények. Számos termesztett dísznövényen, többek között az Ageratumon, Begonián, Chrysanthemumon, Dahlián, Ficuson, Paeonián, Primulán, Saintpaulián, Rizs fonálférgek, Zinnián szaporodik el, és számos gyomnövényen maradhat fenn.

Gazdasági jelentősége.

  • Rizs fonálférgek - otthonjo.hu
  • Kerekférgek tojás érése
  • A jól látható rovarokon kívül a szántóföldi növényeinket burgonya, cukorrépa, rizs, õszi búzaültetvényeinket gyümölcsfaiskolák, szõlõiskolákzöldségnövényeinket paprika, paradicsom, hagyma, saláta, káposzta, uborka jelentõs mértékben károsítják a szabad szemmel nem látható növényparazita fonálférgek is.

Magyarországi viszonyok között kártételének mértéke pontosan nem ismert. Elsősorban a csapadékosabb országrészeken okozhat károkat. A fertőzött szamóca levelei deformálódnak, fodrosakká válnak, kisebbek maradnak. A fertőzött levélfelületeket a vastagabb levélerek határolják. A levélnyél és virágkocsány megvastagszik, rövid marad, a virágtengely megvastagszik és sűrűn elágazik, karfiolra emlékeztetően torzul.

A szamócatő közepe lombtalanná válik, ezért esetenként a kártételt szívelhalásnak is nevezik.

rizs fonálférgek

Rizs fonálférgek páfrány levelein a megtámadott felületeket a vastagabb erek élesen elválasztják az egészségesektől, ami a levél csíkozottságát okozza. Gyakran fordul elő a Corynebacterium fascians baktériummal.

Az együttesen okozott károsodás külső nyomai gyakran összemosódnak.

Rizs fonálférgek, Te is a macskáddal alszol? Házikedvencektől elkapható veszélyes betegségek

Szabad földön a lárva telel át a talajban vagy a fertőzött, többnyire elszáradt növényrészekben. Tavasszal, amikor a léghőmérséklet tartósan 13—15 °C felett van, a lárvák aktívvá válnak. A lárvák a talajban és a nedves növény felületén egyaránt képesek vándorolni.

A felcsapódó esővel vagy öntözővízzel feljuthatnak a növény felületére. Kezdetben a zsenge leveleken ektoparazitaként élnek, majd a légzőnyílásokon vagy a sebeken keresztül behatolnak a növény szöveteibe.

A kifejlődött, ivarérett, megtermékenyített nőstény tojásait a mezofillumba helyezi. Egy nemzedék kifejlődéséhez, a hőmérsékleti viszonyoktól függően, 12—20 nap szükséges. Fejlődésére, szaporodására magyarországi viszonyok között a tavaszi hónapok rizs fonálférgek kedvező feltételeket.

Tavasszal egy bimbóban — fonálféreg is lehet. Évente 6—8 nemzedéke fejlődhet ki. Száraz, meleg nyáron az idősebb leveleket elhagyják, fiatalabbakat keresnek fel vagy az elszáradt levéllel a talajba jutnak. Száraz időjárás esetén kitartó állapotba kerül és így három hónapon keresztül is életképes maradhat, majd kedvező feltételek között fejlődése folytatódhat. Tömeges elszaporodását az időjárási viszonyok mellett a termesztett szamócafajták rizs fonálférgek, illetve ellenálló képessége is befolyásolja.

A Favorit, a Madame Moutot és a Pochahontas is a rizs fonálférgek fajták közé tartoznak. A védekezés irányelvei. Telepítésre csak fertőzésmentes szaporítóanyagot szabad felhasználni.

Fonálféreg

A szamócaültetvényeket tavasszal és ősszel át rizs fonálférgek vizsgálni, az esetleg előforduló fertőzött foltokban rizs fonálférgek növényeket meg kell semmisíteni.

A fertőzött rizs fonálférgek helyén szamócát vagy a szamóca-fonálféreg más gazdanövényét nem szabad telepíteni. Krizantém-fonálféreg — Aphelenchoides ritzemabosi Schwartz 2. A nőstény teste karcsú, 0,7—1,2 mm hosszú 0,01—0,03 mm széles. Afej a testtől jól elkülönül. A finom tűszerű szájszurony hossza 11—12 µm. A nyelőcső középső szakaszán duzzanat van. A nőstény farokvége több hegyben végződik. A hím kisebb, 0,7—1,0 mm. A farok a hasi oldal felé erősen visszahajlott.

A bélférgesség tünetei és kezelése kutyáknál - HáziPatika

A mérsékelt égöv alatt általánosan elterjedt. Magyarországon gyakran előforduló, veszélyes kártevő. Gazdanövényköre rendkívül széles. A leggyakoribb tápnövénye a krizantém.

Több gyomnövényben is képes fennmaradni. A krizantém levele, a fertőzés nyomán a nagyobb erek által határolt felületeken eleinte sárgulnak, barnulnak, majd feketésbarnák lesznek és elhalnak. Az első fertőzés a levélnyélhez közelebb lévő felületeken alakul rizs fonálférgek, majd érközről érközre terjed, és végül az egész levél elhal. A fertőzés az alsó leveleken kezdődik és fokozatosan halad felfelé, végül a növény felkopaszodik. Erős fertőzés esetén a levélfonálférgek behatolnak a többnyire még bimbós állapotban levő virágokba.

A fiatal fertőzött növények gyengén fejlődnek, torzulnak, esetenként teljesen elhalnak. A dohány, dália levelein az erek közötti fertőzött foltok az esetek többségében kihullanak. A szamócán a szamóca-fonálféreg kártételéhez hasonló tünetek alakulnak ki. A ribiszke, köszméte fertőzött rügyei elpusztulnak. Előfordul szamócán, ezen túlmenően rizs fonálférgek dísznövényekben, többek közölt Ageratumon.

Évente több nemzedéke fejlődik ki. Szabadban a kifejlett egyedek, lárvák telelnek át a talajban, fertőzött növényrészekben.

rizs fonálférgek

Tavasszal a léghőmérséklet emelkedését követően rizs fonálférgek vándorlása, amelynek mértéke a talaj szerkezetétől, annak víz- és levegőtartalmától függ. A talajszemcsék 20 µm átmérője kedvező rizs fonálférgek. Passzív terjedését leszi lehetővé a talaj felületén összegyűlt, a lejtős területeken lefolyó víz. A növény nedves felületén, eső, öntözés vagy a harmat által képződő vízhártyán vándorol felfelé.

A levelek légzőnyílásain vagy a sebeken keresztül hatolnak be a levéllemezbe. Szájszuronyukkal átszúrják a sejtfalakat, kiszívják annak tartalmát, majd újabb sejtekbe hatolnak be. Az erek által határolt lemezt elpusztítása után elhagyják, a levél felületére másznak, új érközt keresnek fel. Az újonnan fertőzött, sárguló levéllemezben fordul elő legnagyobb egyedszámban. A nőstény a levéllemezbe 25—35 tojást rak.

Te is a macskáddal alszol? Házikedvencektől elkapható veszélyes betegségek

Egy nemzedék kifejlődéséhez 10—14 nap szükséges, 17—23 °C hőmérsékleten. Kedvezőtlen körülmények között anabiotikus állapotba kerül, száraz talajban vagy száradó növényi részekben huzamosabb időn keresztül képes életben maradni. Tömeges elszaporodása. Szaporodásuk ütemére jellemző, hogy az első nemzedéktől származó utódok száma 40 nap alatt ra emelkedhet.

Növényvédelem

A sűrű növényállomány, ahol a levelek összeérnek, gyors terjedését és szaporodását teszi lehetővé. Előfordulása könnyen kimutatható. A feldarabolt, vízbe helyezett levéldarabokat a fonálférgek egy órán belül elhagyják. A vízben kígyózva mozgó fonálférgek 15—szoros nagyításnál jól megfigyelhetők. A fertőzött növényről szaporítóanyagot nem szabad szedni.

Az értékesebb, fertőzött anyanövényt mentesíteni kell.

Olvassa el is